Loredana Frescura - Marco Tomatis:
A világ a te szemeddel
- Egy szerelem két története
Egy kis város kis állomása. Egyik nap olyan, mint a másik, a rád váró iskola, az élet állandó mókuskereke. De aztán egy fiú és egy lány meglátja, majd megszólítja, és lassacskán megismeri egymást, ám lábujjhegyen rögtön elcsattan az első csók. Ilyen hirtelen tör rá a szerelem Costanzára és Angelóra: érzelemmel, szenvedéllyel, boldogsággal. Az idő megkettőződik a tekintetükben, megoszlik a gondolataikban, és két hangban kel életre, amelyek épp olyan párhuzamosak, mint a vonatsínek, amelyek hazakísérik őket iskola után, a gyengédségben próbálnak életük ezen oly édes és lenyűgöző időszakának értelmet keresni. Egyszerre felejthetetlen és nehéz pillanat lesz ez számukra, olyan próbatétel, amely talán örökre megváltoztatja őket, kínálkozó alkalom, hogy belevesszenek a végeérhetetlen szerelembe. Szenvedélyes és édes könyv a világegyetem leggyakrabban megénekelt, ám soha meg nem magyarázott érzelméről: a szerelemről.
Már egy jó ideje megvettem ezt a könyvet, de eddig valahogy nem akadt a kezembe. Most azonban időhiány miatt éppen egy rövid történetet szerettem volna olvasni, és e célból A világ a te szemeddel tökéletes választás volt. Körülbelül 150 oldal, egy este alatt elolvasható. A borító figyelemfelkeltő, aranyos, visszaadja az első szerelem ártatlanságának érzését, de nem igazán érzem úgy, hogy illene a könyv hangulatához. A külső által sugallt rózsaszín, vidám love story-tól a történet kissé komorabb, drámaibb, és komoly problémák is megjelennek benne, például családi gondok, tanár-diák kapcsolat, kamaszkori terhesség, stb. Így egy kicsit talán félrevezető a borító.
A könyv számomra tökéletesen visszaadta az első szerelem hangulatát: azt a bizonytalan érzést, a zavarodottságot, az elkalandozó gondolatokat és a rózsaszín ködöt, amelyen át szemléljük ilyenkor a világot. Mindenkinek, aki volt már valaha szerelmes, ismerős lehet az érzés, mikor semmit nem érzel olyan fontosnak, mint a szerelmedet, mikor minden más komoly probléma kis dolognak tűnik a te bajodhoz képest. És ez még megspékelve a tinédzserkor bizonytalanságával, kétségbeesésével és elveszettségével. A könyv rövid terjedelme ellenére nagyon sok érzelmet sikerült belesűríteniük a szerzőknek.
Nem csak maga a szerelem az az érzelem, ami kézzelfogható közelségbe kerül a könyv olvasásakor, hanem az igaz barátság is. Constanza és Chiara jó barátnők, mindkettejüknek vannak gondjai és a bajban igyekeznek támogatni egymást. A barátság és a szerelem elevensége mellett a családi kapcsolatok ábrázolása is tetszett. A családi drámák, a kapcsolatok romlása, a szülők elidegenedése jól megfigyelhető a könyvben és a maga egyszerű szomorúságával kelt drámai hatást. Egyik szereplő családja sem ideális. Van, akinek annyira elfoglaltak a szülei, hogy még arra sem jut idejük, hogy a 17 éves lányuk terhességével foglalkozzanak, másnak pedig valószínűleg el fognak válni a szülei, annyira elhidegültek egymástól az életnek nevezett mókuskerékben gürcölve. Egy harmadik szereplőnek állandóan veszekednek a szülei, és minden évben kínos karácsonyt kell eltöltenie a depressziós nagymamánál a gazdag rokonokkal, akik mellett az ő szülei lenézve érzik magukat.
És mindezek mégsem tűnnek valós problémának amellett, hogy a fiatalok szerelme zátonyra futott. Angelo és Constanza szerelme tiszta, kedves, rózsaszín, de benne van a szerelem minden őrültsége is: a féltékenység, a bosszúvágy, a megbántottság, a csalódás. Félreértések, a tinédzserkori naivitásból fakadó butaságok, meggondolatlan cselekedetek, apró hibák sorozata vezet egy olyan befejezés felé, ami akár igazi drámába is torkollhat. Hőseink egyszerű, kedves fiatalok, akik először találkoznak egy számukra kiismerhetetlen, ijesztő, és tőlük sokkal nagyobb hatalmú érzéssel, a szerelemmel. Nem ismerik még a szabályokat: nem tudják, hogyan viselkedjenek egymással, mit kellene tenniük, érezniük. Minden szörnyen bonyolultnak, ugyanakkor nagyon egyszerűnek tűnik. A fiatalokkal együtt mi is felülünk az érzelmi hullámvasútra, velük örülünk, sírunk és nevetünk.
Mindkét főszereplőt kedveltem, tetszett a naivitásuk, ártatlanságuk, ám mikor kellett, tudtak erősek, határozottak és kitartóak is lenni. Ám hiányoltam, hogy jobban belelássak a fejükbe, hogy jobban megismerhessem őket. De legjobban a párocska közös jelenetei hiányoztak, hiszen ilyen alig volt a könyvben. Emiatt nem igazán látom őket magam előtt párként, inkább két külön-külön szerelmes fiatalként.
Maga a történet nem túl bonyolult, mondhatni szokványos: nem könnyű újat alkotni abban a témában, hogy két fiatal hogyan lesz szerelmes és milyen okok vezethetnek a kapcsolatuk megromlásához. Itt is a jól ismert fordulatokkal találkozunk, a féltékenységgel, megcsalással, a félreértéssel. De valahogy mégsem éreztem szokványosnak a történetet, mert volt benne valami plusz: nem a csöpögős, nyálas romantika, hanem az az igazi, őrültséggel fűszerezett ártatlan báj, ami a kamaszkori szerelemre jellemző. Olyanoknak ajánlom a könyvet, akik szeretnék újraélni egy tiniszerelem hangulatát minden bizonytalanságával, fájdalmával és szépségével együtt. Összességében a könyv egy kedves, keserédes szerelmi történet művészien tálalva.
Értékelés:
Tartalom, történet: 5/3
Szereplők: 5/4
Leírás, nyelvezet, stílus: 5/5
Borító, küllem: 5/3
Összesen: 20/15
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése