2014. április 28., hétfő

Richelle Mead: The Golden Lily (Aranyliliom)

8709523

Richelle Mead: The Golden Lily - Aranyliliom 
(Vérvonalak 2.)


Sydney Sage egy Alkimista, az emberek egy olyan csoportjának tagja, akik a szolgálatukba állították a mágiát és az a céljuk, hogy hidat képezzenek az emberek és a vámpírok világa között. Védik a vámpírok titkát - és az emberi életet.

Sydney szeretne főiskolára menni, de ehelyett őt is elküldik egy elegáns bentlakásos iskolába a californiai Palm Springs-be, hogy elrejtőzzön, feladata pedig a mora hercegnő, Jill Dragomir megvédelmezése a gyilkosoktól, akik a lány megölésével akarják a mora társadalmat polgárháborúba taszítani. Korábban Sydney szégyent hozott az Alkimistákra, most azonban dicsérik hűségét és engedelmességét, ami példaértékű Alkimistává emelte.

De minél közelebb kerül Jill-hez, Eddie-hez, és különösen Adrian-hez, azt veszi észre, hogy megkérdőjelezi az ősrégi Alkimista meggyőződéseit, a családról alkotott képét, és azt, hogy mit jelent tartozni valahová. Élete még bonyolultabbá válik, mikor a mágikus kísérletek azt mutatják, Sydney lehet a kulcsa nnak, hogy megakadályozzák a morák strigává - vad, halhatatlan vámpírrá - válását. Az a félelme, hogy különleges, varázslatos, nagy hatalma van, jobban megijeszti őt, mint bármi. Ugyanilyen ijesztő számára új románca Brayden-nel, egy aranyos, okos sráccal, aki úgy tűnik, minden szempontból illik hozzá. Mégis, bármennyire tökéletesnek tűnik is a fiú, Sydney azt veszi észre, hogy másvalakihez vonzódik - olyasvalakihez, aki számára tiltott gyümölcs. 

Amikor egy sokkoló titok azzal fenyeget, hogy szétszakítja a vámpírok világát, Sydney hűsége jobban megmérettetik, mint valaha. Elgondolkodik, hogyan kellene megtalálnia az egyensúlyt a belénevelt alapelvek és dogmák valamint aközött, amit az ösztönei diktálnak neki. 

Az Alkimistákban bízzon, vagy a szívére hallgasson? 
(Saját fordítás az eredeti fülszöveg alapján.)

A Vérvonalak (a Vámpírakadémia spin-off sorozata) második része az Aranyliliom című kötet, ami Sydney Sage életébe nyújt bepillantást. Sydney a Jill Dragomir mellé kirendelt Alkimista, akinek feladata a mora hercegnő megvédelmezése, kilétének leplezése és az emberek világába való beilleszkedésének segítése. Velük tartanak a lány dhampir testőrei, Eddie és Angeline is, akik Sydney-vel és Jillel együtt beiratkoznak egy bentlakásos iskolába az emberek világában. Társuk még Adrian Ivaskov, akit lélekkötelék fűz Jill-hez. A kis csapat most Szonja Karppal és Dmitrij Belikovval egészült ki. Ők azon dolgoznak, hogy segítsenek Adrian-nek a lélekmágia kutatásában és megpróbálják megfejteni, mitől lettek a strigából visszaváltozottak immunisak az újabb strigává válásra. Nagyon fontos ez a kutatás, ugyanis, ha sikerülne kideríteniük valamit, meg lehetne akadályozni, hogy új strigák jöjjenek létre. 

Sydney-t a történet kezdetén az Alkimisták egy föld alatti bunkerébe hívják, ahol olyan személyt lát viszont, akit nem kedvel és nehéz döntést kell meghoznia. Ám visszatérve sem lesz egyszerűbb az élete: Lia DiStefano, a divattervező a nyakára jár, mert mindenáron Jillt akarja modellnek a következő kampányához. Sydney ebbe nem egyezik bele, mert nem kockáztathatja, hogy Jillt felismerje valaki a képeken és így kiderüljön a lány holléte. Mrs. Terwilliger továbbra is rá akarja venni Sydney-t a varázslásra, Adrian szívességet kér tőle, ráadásul még Trey is furcsán viselkedik. Közben pedig Sydney-nek olyan dolgokkal is meg kell küzdenie, mint a randizás és az első csók. Ám nem is sejti, milyen veszély leselkedik a barátaira...

A történet ezúttal is összetett, több rejtély is megoldásra vár. Sydney igyekszik megfejteni a titkokat és a nyomokból összerakni a képet. A sztori nem olyan pörgős, mint a Vámpírakadémia volt, sokkal lassabb, elmélkedősebb, gondolkodósabb, de nem unalmas. Itt is vannak feszültségek és némi veszély azért akad. Ám most mellékesnek éreztem a nyomozós szálat is. Ami igazán hangsúlyos a könyvben - és ezt egyáltalán nem bántam - az az Adrian és Sydney között lassan kialakuló kapcsolat. Nagyon örültem, hogy ilyen sok közös jelenetük volt, jó volt olvasni, hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz lelkileg. Tetszett, hogy minden szépen aprólékosan, lépésről lépésre halad. Nem kis fejtörést okozott kitalálni, ki szeret bele hamarabb a másikba, mert Adrian ugye szerelmes (volt) Rose-ba, így nem lehetett tudni, mikor válik nyitottá egy új kapcsolatra. Sydney viszont irtózik és kicsit fél a vámpíroktól, gonosz, visszataszító teremtményeknek tartja őket, így Adrian-nek szinte esélye sincs. Szinte. A könyv vége olyan, hogy - bár nem nevezném függővégnek, de - kicsit az olvasónak is megszakad a szíve, és rögtön akarja a folytatást. 

A másik leghangsúlyosabb szál a cselekményben Sydney hozzáállásának, gondolkodásmódjának változása. Elgondolkodik, ki a jó és ki a rossz, ki az igazi szörnyeteg és kénytelen lesz megkérdőjelezni mindent, amiben eddig hitt. Ugyanakkor a fő elvekkel ő is egyetért. Egyre jobban megkedveli társait, állítólagos családját. Sydney karaktere továbbra is szimpatikus és sajnáltam szegényt, hogy egész élete a megfelelési kényszerről szólt. Mindig mindenben jó, okos, felelősségteljes, de ezt senki nem értékelte. Alig eszik, nem eszik és nem eszik hizlaló dolgokat, pedig már így is vékony. Különösen tetszett a történetben az, hogy Adrian mennyire kiismerte Sydney-t, mennyire átlátja a problémáit, megérti őt és szeretné, ha a lány is elfogadná önmagát olyannak amilyen és belátná, mennyire szép és jó. És hogy Adrian-nek ő így tökéletes. Adrian sok mindent megtesz, hogy boldognak lássa a lányt, még olyasmiket is, ami számára kellemetlen következményekkel jár. Sydney néha nem érti a fiú viselkedését, mert nem annyira ismeri a társas kapcsolatokat, így néha nem veszi észre a nyilvánvalót, amire az olvasók már rég rájöttek. Saját érzéseit pedig még magának sem meri bevallani, vagy azokat sem tudja mire vélni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog alakulni az a szál. 

A cselekményben vannak olyan elemek, amik már előrevetítenek néhány későbbi bonyodalmat, például Lia, vagy a Fény Harcosai. És elég baljósnak tűnt egy elejtett megjegyzés, amit Adrian mondott az apjának. Remélem, nem ebbe az irányba fog majd elmenni a történet, bár ahogy Mead történetvezetési stílusát ismerem, márpedig úgy lesz sajnos. A karakterek közül Sydney és Adrian kapott nagyobb szerepet, a többi figura nekem most nagyon mellékesnek tűnt. Kicsit zavart, hogy róluk kevesebbet olvashattam, és szinte csak a szerelmi ügyeikkel voltak elfoglalva, de a sok Adrian-jelenet kárpótolt. Angeline-től többet vártam, azt hittem, érdekesebb lesz a karaktere, de nem sokat adott hozzá a sztorihoz, csak annyit, hogy nem megfelelő ruhákat viselt, meg okozott egy-két bonyodalmat Sydney-nek, amik egykettőre megoldódtak. Jill és Eddie is kevesebbet szerepelt most, amit szintén bántam, mert kedvelem a figurájukat. Dmitrij és Szonja feltűnésének örültem, és tudtam, hogy Adrian szenvedni fog Dmitrij láttán, de szerencsére ez is hozzájárult a szerelmi bánatból való mihamarabbi felépüléséhez. Dmitrij ugyanolyan fenegyerek, mint eddig, de rettentően furcsa volt Sydney szemén keresztül látni. Ő ugyanis másképp néz rá. Elismeri, hogy jó pasi, magas, erős és jó harcos, de nem csüng rajta olyan imádattal, mint Rose. Örültem, hogy Trey nagyobb szerepet kapott, mert ő szimpatikus karakter és meg lehet őt is érteni: nincs könnyű helyzetben.

A könyv küllemével kapcsolatosan itt most csak a külföldi példányról tudok nyilatkozni, ugyanis magyarul sajnos (egyelőre) még nem jelent meg ez a rész. A borító tetszik, szép a színe, a képen lévő lányok vélhetően Sydney-re és Jill-re utalnak, szerintem szerencsésebb lett volna inkább Adriant tenni a borítóra, mert ebben a kötetben inkább neki volt több szerepe, nem Jill-nek. Legszívesebben megcserélném az első és a második kötet borítóját, az úgy jobban passzolna a könyv belsejéhez. Richelle Mead stílusa nem sokat változott, a különbség abban rejlik, hogy itt Sydney a narrátor, nem Rose és a két lány személyisége nagyon eltér egymástól. Egy-két humoros jelenet itt is akad, de igazság szerint ez a sorozat sokkal lassabb, lelkizősebb, érzelmesebb a Vámpírakadémiánál. De nekem ez is nagyon tetszik, már kezdem is a harmadik részt. 

Értékelés
Tartalom, történet: 5/4
Szereplők: 5/4
Borító, küllem: 5/4
Stílus, írásmód: 5/4

Összesen: 20/16

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:

Free Blog Templates